Szakmai egyeztető fórumot tartott a KMPSZ a nemzetiségi oktatást érintő új törvényekről

Az ukrán parlament 2026. október 12-én elfogadta a nemzeti kisebbségek és őshonos népek oktatási jogairól szóló törvényt (16119-es számú törvényjavaslat, 5008-IX. számú aktus). A jogszabály megerősíti az anyanyelvi oktatás és a kisebbségi iskolák jogbiztonságát, különös tekintettel az Európai Unió hivatalos nyelveire. A törvény elfogadása, valamint a nemzetiségi oktatást érintő további jogszabályi változások adták az aktualitását annak a szakmai egyeztető fórumnak, amelyet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) november 20-án tartott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen.

A tanácskozáson részt vettek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), a Beregszászi Városi Tanács, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT), valamint a kárpátaljai magyar iskolák képviselői.

A jelenlévőket Székely Gusztáv, a KMPSZ elnöke köszöntötte, kiemelve, hogy egy szakmai értekezletre kerül sor az ukrajnai törvényekben bekövetkezett változásokról, amelyek a kárpátaljai magyar iskolákat is érintik.

„Az elmúlt években sokat beszéltünk a magyar nyelvű oktatás jogi helyzetéről, a megoldásra váró problémákról, most végre olyan törvényi változásokról is beszélhetünk, amelyek új lehetőségeket és jogi garanciákat teremtenek iskoláink számára”

– emelte ki Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora.

Zubánincs László, az UMDSZ elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy 2026 májusa és júniusa mérföldkőnek számított az ukrajnai jogalkotás történetében. Ekkor, a magyar és az ukrán diplomáciai, valamint szakértői egyeztetések eredményeként, átfogó megállapodás született, amely megalapozta az októberben elfogadott törvény megszületését.

Kulin Zoltán, a KMKSZ alelnöke elmondta, hogy a Szövetség üdvözli az új törvény elfogadását, és hangsúlyozta a hatékony párbeszéd fontosságát annak érdekében, hogy a jogszabályi változások megfelelő alkalmazásával szeptemberben zavartalanul megkezdődhessen az oktatás az iskolákban.

A köszöntőket követően Csernicskó István A kisebbségi nyelven folyó oktatáshoz való jogváltozásai Ukrajnában című előadását hallhattuk. Felidézte, hogy a 2017-es oktatási törvény, a 2019-es államnyelvtörvény és a 2020-as, teljes általános középfokú oktatásról szóló törvény jelentősen átalakította a kisebbségi nyelvű oktatás szabályozását, és fokozatosan növelte az ukrán nyelven oktatandó tantárgyak arányát. A 2023-as módosítás már fontos előrelépést jelentett, hiszen garantálta az Európai Unió hivatalos nyelveit beszélő kisebbségek számára az anyanyelv használatát az oktatási folyamatban, az államnyelv mellett.

A 2026-os törvénymódosítás ezt a jogosultságot tovább bővítette: a kisebbségi nyelv használata immár nemcsak a tanórákon, hanem az intézményen belüli egyéb kommunikáció során, így a szünetekben és az iskola területén zajló kapcsolattartásban is garantált. Az új szabályozás emellett bevezette a nemzeti kisebbségi iskola önálló jogállását. Ennek megszerzésére azok az elemi iskolák, gimnáziumok és líceumok jogosultak, amelyekben a tanulók több mint fele valamely európai uniós hivatalos nyelven, így magyarul tanul.

Rámutatott, bár az új törvény fontos jogi lehetőségeket és garanciákat teremtett a kárpátaljai magyar oktatás számára, a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges részletszabályok, az igénylés menete és a kapcsolódó adminisztratív teendők még tisztázásra várnak.

„A jogi lehetőség tehát adott, a következő feladat az, hogy az intézmények élni tudjanak az új szabályozás biztosította lehetőségekkel”

– mondta.

Őt követte Orosz Ildikó, a KMPSZ tiszteletbeli elnöke, aki előadásában a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási intézmények helyzetét ismertette. Kiemelte, hogy milyen jogokat biztosít a nemzeti kisebbségi általános középfokú oktatási intézmény státusz, hogy 9 iskola kivételével minden kárpátaljai intézmény, ahol magyarul is tanulnak, megfelel a nemzetiségi iskola státuszról szóló törvény előírásainak. Ismertette, hogy milyen problémák és pénzügyi költségek kapcsolódnak az áttéréshez, valamint ezek megoldási lehetőségeit is.

Ezt követően Bozseszku Aurika, a bukovinai román közösség képviselője a román tannyelvű oktatási intézmények helyzetét osztotta meg a jelenlévőkkel.

A továbbiakban Tóth Tünde, a Kárpátaljai Magyar Egyetemért Jótékonysági Alapítvány igazgatója ismertette az oktatási intézmények alapszabályának új törvényi előírásokhoz való igazításával kapcsolatos módszertani ajánlásokat.

Mihajlo Severja, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció Oktatási és Tudományos, Ifjúsági és Sportfőosztályának igazgatóhelyettese is üdvözölte az új törvény lehetőségeit.

Rezes József, a KHÖT ügyvezető igazgatója felajánlotta a Társulás segítségét az oktatási intézményeknek, önkormányzatoknak.

„A Pedagógusszövetség jogi tanácsadójához is bátran fordulhatnak segítségért az adott iskolák, hisz közös célunk, hogy a törvény adta lehetőségekkel tudjunk élni”

– emelte ki zárszavában Orosz Ildikó.

Végezetül a jelenlévők megalakítottak egy jogi szakemberekből álló csoportot, akik hasznos segítséget nyújthatnak a dokumentációk végrehajtásában.

Kurmay Anita